Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


lou marsh balladája

2012.05.12

LOU MARSH BALLADÁJA

 

Em                              H7

A város széli utcák, mikor leszáll az est

Em                                      H7

A fiúk kezében kés lapul, szívükben gyűlölet.

Em                                                 G                   D      

És Lou Marsh közbe lépett, de meghalt nyomban ott.

 Em                                          H7

Egyetlen ember mit tehet, ha a város néma holt.

 

refr.:

Em                      G    Am

A város széli utcák sötétek, csendesek

D                                         Em

Az árnyékoknál vigyázz a parkon át ne menj.

G                                        Am

Mert dzsungel ez a város, ahol alszik már a jog,

D                                       Em

Halál parázslik idelent, s nem csillagfény ragyog.

 

Két banda nézte egymást a város peremén

A gyanakvás ködén át fehérek, s feketék.

- Az ellenség nem itt van! – s míg értük szót emelt

A testét már összegyűrte a süket gyűlölet.

 

A holtat eltemették, a sír sötét hideg

Ha a banda összejön, emléke ott lebeg

Alakját felidézi, megérti a szavát

Életüket védte ő és most bennük él tovább.

 

(Phil Ochs 1964-es szerzeményében szereplő Lou, egy New Yorki szociális munkás, aki a spanyol Harlem határában zajló bandaháború miatt vesztette életét.)