Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VÁROSI FOLK

VÁROSI FOLK

 

A népköltészetet is megihlette a 19. század közepétől felgyorsult ipari fejlődés emberfeletti hősi munkája. A népköltőket és a vándorénekeseket azonban nem a nemzeti büszkeség, nem a Nagy Tett öröme késztette dalra, mint a hivatalos poétákat. Kétkezi munkásokról szóltak és egyre sűrűbben szólal meg az osztályharcos indulat. Megjelennek a szervezett munkásság „bárdjai”, a költő-énekesek – nem népi, de talán népiesnek mondható - költészet.

A húszas évektől egyre népszerűbbek megint a vándorénekesek. Saját szerzeményeiket éneklik, de gyűjtenek is a népdal- és balladakincsből, módosítják, a maguk egyéniségére szabják a régi verseket és melódiákat. Az Egyesült Államokban vidéki vagy városi zenének nevezik el a műfajt.

A régi témák, a hajdani hősök mellé újabbak sorakoznak. Dalok születnek a gazdasági válságról, a bankok és a vállalatok által tönkretett földművesekről és munkásokról, a világháborúk katonáiról, a társadalmi forradalom és a polgárjogi mozgalom mártírjairól.

A vér és verejték közepette született munkás- és napszámos-költészet legjobb alkotásai ma is élnek, s latba vetik művészi erejüket, hogy világunknak ne legyen többé szimbóluma a verejték és a vér.

 

AZ „ÚJ” ÉS A PROTEST DALOK

 

Az ’50-es években a munkásmozgalmi dalköltészetben kezd külön csoportot alkotni a politikai tiltakozódal, a békét, szabadságot követelő harcos-hangos ének.

Mivel a mindennapi szellemi közelharc fegyvere és tömegek használják, elsősorban az adott korszak divatos, könnyen megjegyezhető dalaira épít. A szöveg- és dallamszerzők zöme nem a kor legnagyobb költői és zeneszerzői közül kerülnek ki, bár a kultúrmozgalom (ének- és zenekarok, színjátszó csoportok) azok műveit is igyekeznek megismertetni a tömegekkel. – A daltanulás majdnem mindig írásbeli forrásokra támaszkodik, a szóbeliségnek csekély a szerepe, sokszor éppen másodlagos: a hatósági üldözések, az illegalitás megőrzése miatt volt rá főként szükség. A munkásdalok az új osztály viharos élettörténetének megfelelően rendkívül gyorsan változnak, kevés közöttük a hosszabb életű. Mindezek miatt is nehéz a munkásdalokat esztétikailag értékelni, hiszen harci fegyverként forgatták, magukon viselték tehát a sietség, a csiszolatlanság, sőt olykor a tömegelfogultság bélyegét is. Szerepüket mindenesetre jól betöltötték, forradalomra mozgósították az osztály legjobbjait, ugyanakkor közelebb vitték őket a hivatásos költészethez is. Az ipari munkásosztály és mozgalmának jellegéből következően a munkásdal közvetlenebbül nemzetközi (fordítások, dallamok átvétele), mint a hagyományos népdal; helyi színezete, néphez, foglalkozáshoz kötöttsége is jórészt megszűnt. 

Szinte megszámlálhatatlan dalt ihletett ez a háború is a hatvanas, hetvenes években. A megszületett szerzemények többsége úgynevezett "protest song", azaz tiltakozó dal volt. Az ellenállási dalok eredeti műfaja a folk volt, mára azonban a legtöbb zenei stílusba beépültek. Jelentőségük az egyes társadalmi megmozdulások idején erősödik fel igazán.

Mint láthatjuk, a zene és azon belül a dalok üzenete nagyon fontos eleme a tiltakozásoknak. A hatvanas évek elején egy viszonylag kicsi, de odaadó közönséget érintett meg az a fajta folkkal átitatott tiltakozó muzsika.

Protest songnak, azaz tiltakozási dalnak azt nevezzük, amely arra hivatott, hogy tiltakozzék olyan társadalmi problémák ellen, mint igazságtalanság, faji megkülönböztetés, háború, a globalizáció negatív hatásai, infláció, vagy társadalmi egyenlőtlenség. Az ellenállási dalok eredeti műfaja a folk zene, de manapság már mindenféle műfajban megtalálhatók. Az ilyen dalok főleg bizonyos társadalmi csoportokon belül népszerűek, illetve társadalmi megmozdulások idején.

Népi ellenállási dalok mindig is voltak a történelemben, melyek közül a legkorábbi a „The Cutty Wren”, mely az 1381-es paraszt felkelés alatt született, a feudális elnyomás ellen. Az amerikai függetlenségi háború alatt is sok tiltakozó dal született. Az amerikai polgárháború alatt született meg a „We Shall Overcome” című, híres dal.

A 20. században, az egyesítési mozgalom, a gazdasági világválság, a polgári jogok mozgalma, a vietnami háború, és újabban, az iraki háború ihletett ellenállási dalokat, olyanokat, mint Bob DylanThe Times They Are A-Changin’” (1964), Woody Guthrie „This Land Is Your Land” (1940), vagy legutóbb, a System of a DownToxicity” (2001) című száma. A kezdeti időkben ezt a műfajt, gyakran csak egy gitárral és szájharmonikával, Woody Guthrie és Pete Seeger munkái indították el a 20. század elején, amit aztán olyan előadók folytattak, mint Phil Ochs, Joan Baez vagy Bob Dylan.

A 21. században Neil Youngtól hallhatók ellenállási dalok, mint az iraki háborút és George W. Bush elnököt kritizáló "Let's Impeach The President" című szám.

 

 

Cikkek

a felkelő nap háza

2013.02.05

 

mese a krajcárfáról

2013.02.05

 

rízsmunkás dal - bella ciao

2012.06.13

 

hobók dala

2012.05.12

 

mi nem hajlunk sosem...

2012.05.12

 

lou marsh balladája

2012.05.12

 

bányászballada

2011.08.15

 

joe hill balladája

2011.08.15

 

seasy bill

2011.08.15

 

casey jones, a sztrájktörő dala

2011.08.15