Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VÁROSI FOLK

VÁROSI FOLK

 

A népköltészetet is megihlette a 19. század közepétől felgyorsult ipari fejlődés emberfeletti hősi munkája. A népköltőket és a vándorénekeseket azonban nem a nemzeti büszkeség, nem a Nagy Tett öröme késztette dalra, mint a hivatalos poétákat. Kétkezi munkásokról szóltak és egyre sűrűbben szólal meg az osztályharcos indulat. Megjelennek a szervezett munkásság „bárdjai”, a költő-énekesek – nem népi, de talán népiesnek mondható - költészet.

A húszas évektől egyre népszerűbbek megint a vándorénekesek. Saját szerzeményeiket éneklik, de gyűjtenek is a népdal- és balladakincsből, módosítják, a maguk egyéniségére szabják a régi verseket és melódiákat. Az Egyesült Államokban vidéki vagy városi zenének nevezik el a műfajt.

A régi témák, a hajdani hősök mellé újabbak sorakoznak. Dalok születnek a gazdasági válságról, a bankok és a vállalatok által tönkretett földművesekről és munkásokról, a világháborúk katonáiról, a társadalmi forradalom és a polgárjogi mozgalom mártírjairól.

A vér és verejték közepette született munkás- és napszámos-költészet legjobb alkotásai ma is élnek, s latba vetik művészi erejüket, hogy világunknak ne legyen többé szimbóluma a verejték és a vér.

 

AZ „ÚJ” ÉS A PROTEST DALOK

 

Az ’50-es években a munkásmozgalmi dalköltészetben kezd külön csoportot alkotni a politikai tiltakozódal, a békét, szabadságot követelő harcos-hangos ének.

Mivel a mindennapi szellemi közelharc fegyvere és tömegek használják, elsősorban az adott korszak divatos, könnyen megjegyezhető dalaira épít. A szöveg- és dallamszerzők zöme nem a kor legnagyobb költői és zeneszerzői közül kerülnek ki, bár a kultúrmozgalom (ének- és zenekarok, színjátszó csoportok) azok műveit is igyekeznek megismertetni a tömegekkel. – A daltanulás majdnem mindig írásbeli forrásokra támaszkodik, a szóbeliségnek csekély a szerepe, sokszor éppen másodlagos: a hatósági üldözések, az illegalitás megőrzése miatt volt rá főként szükség. A munkásdalok az új osztály viharos élettörténetének megfelelően rendkívül gyorsan változnak, kevés közöttük a hosszabb életű. Mindezek miatt is nehéz a munkásdalokat esztétikailag értékelni, hiszen harci fegyverként forgatták, magukon viselték tehát a sietség, a csiszolatlanság, sőt olykor a tömegelfogultság bélyegét is. Szerepüket mindenesetre jól betöltötték, forradalomra mozgósították az osztály legjobbjait, ugyanakkor közelebb vitték őket a hivatásos költészethez is. Az ipari munkásosztály és mozgalmának jellegéből következően a munkásdal közvetlenebbül nemzetközi (fordítások, dallamok átvétele), mint a hagyományos népdal; helyi színezete, néphez, foglalkozáshoz kötöttsége is jórészt megszűnt. 

Szinte megszámlálhatatlan dalt ihletett ez a háború is a hatvanas, hetvenes években. A megszületett szerzemények többsége úgynevezett "protest song", azaz tiltakozó dal volt. Az ellenállási dalok eredeti műfaja a folk volt, mára azonban a legtöbb zenei stílusba beépültek. Jelentőségük az egyes társadalmi megmozdulások idején erősödik fel igazán.

Mint láthatjuk, a zene és azon belül a dalok üzenete nagyon fontos eleme a tiltakozásoknak. A hatvanas évek elején egy viszonylag kicsi, de odaadó közönséget érintett meg az a fajta folkkal átitatott tiltakozó muzsika.

Protest songnak, azaz tiltakozási dalnak azt nevezzük, amely arra hivatott, hogy tiltakozzék olyan társadalmi problémák ellen, mint igazságtalanság, faji megkülönböztetés, háború, a globalizáció negatív hatásai, infláció, vagy társadalmi egyenlőtlenség. Az ellenállási dalok eredeti műfaja a folk zene, de manapság már mindenféle műfajban megtalálhatók. Az ilyen dalok főleg bizonyos társadalmi csoportokon belül népszerűek, illetve társadalmi megmozdulások idején.

Népi ellenállási dalok mindig is voltak a történelemben, melyek közül a legkorábbi a „The Cutty Wren”, mely az 1381-es paraszt felkelés alatt született, a feudális elnyomás ellen. Az amerikai függetlenségi háború alatt is sok tiltakozó dal született. Az amerikai polgárháború alatt született meg a „We Shall Overcome” című, híres dal.

A 20. században, az egyesítési mozgalom, a gazdasági világválság, a polgári jogok mozgalma, a vietnami háború, és újabban, az iraki háború ihletett ellenállási dalokat, olyanokat, mint Bob DylanThe Times They Are A-Changin’” (1964), Woody Guthrie „This Land Is Your Land” (1940), vagy legutóbb, a System of a DownToxicity” (2001) című száma. A kezdeti időkben ezt a műfajt, gyakran csak egy gitárral és szájharmonikával, Woody Guthrie és Pete Seeger munkái indították el a 20. század elején, amit aztán olyan előadók folytattak, mint Phil Ochs, Joan Baez vagy Bob Dylan.

A 21. században Neil Youngtól hallhatók ellenállási dalok, mint az iraki háborút és George W. Bush elnököt kritizáló "Let's Impeach The President" című szám.

 

 

Cikkek

szolidaritás mindörökké

2011.08.15

 

előkelőek nem vagyunk

2011.08.15

 

20 tonna

2011.08.15

 

16 tonna

2011.08.15

 

a városban

2011.08.15

 

a dolgok nehezen mennek...

2011.08.15

 

kőtörődal

2011.08.15

 

paddy, a vasúti munkás

2011.08.15